2009. december 5.

Honvágy másképp

Honvágy. Általában negatívan állunk ehhez a dologhoz. A vágyakozás önmagában jó, de a hiánytól a legtöbben szenvedünk. Bárcsak már ott lennék…, bárcsak láthatnám már… Gyakran halljuk a vágyódó emberektől. A honvágy szó alapvetően azt jelenti, hogy sóvárgunk a hazánk, az otthonuk után. De nézzük meg kicsit közelebbről… Ha haza húz a szívünk, akkor bizonyára az otthoniak is hiányoznak. Mindaz, ami otthon van. A család, a barátok, a személyes tárgyak, a bútorok. Vagy akár a pillanatok… Az én honvágyam nagyon összetett. Majdnem mindig jelen van, ott ül a nyakamon, szinte mindenhová elkísér. De minden alkalommal más alakot ölt. Ha külföldön vagyok, akkor Magyarország hiányzik: a magyar plakátok látványa, a magyar beszéd, a jól megszokott zsúfolt körút, a nem mindig pozitív magyar mentalitás, a megszokott táj, a magyar rendszámok, a „H" betűk, és még ezer dolog… Ha a Balatonra megyek vitorlázni, akkor elsősorban a stabil talaj hiányzik ( bár nagyon megnyugtató a ringatózás, főleg éjszaka! ), de a megszokott ritmus, a lakásunk bútorai, tárgyai és illata után is vágyódom. Félre ne értsék, nagyon szeretek utazni…de hazatérni még jobban. A megérkezés pillanata mindig különleges, mindig van benne valami új, amire rácsodálkozhatunk.
Továbbá él bennem egy olyan honvágy is, amely személyekre, fogalmakra és pillanatokra irányul. Ha új iskolába vagy új munkahelyre kerülök, akkor a családok és a barátok után sóvárgok. Mindig arra gondolok, hogy milyen jó volt velük tegnap…most meg itt ülök, távol tőlük. És szidom magamat, hogy akkor, amikor együtt voltunk, miért nem adtam hálát az Égnek minden percben, hogy ott ülhetek közöttük, és hogy még nem kell az ijesztő holnapra gondolnom. De jó így, mert mindig van, ami után vágyódhatok. Már ez is öröm! És sosem vagyok egyedül, itt vannak velem a pillanatok, a mozdulatok, a poénok, az arcok és minden közös élmény…és ez az, amitől erőre kapok.
Én azt tanácsolom, hogy ne féljünk a honvágytól, nem olyan rossz dolog az! Minél jobban vágyunk valamire vagy valakire, annál nagyobb öröm lesz a viszontlátása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése