Nagyon korán kellett felkelni...pont a nyaralás alatt. Pedig ilyenkor lustálkodni kell órák hosszat! Hát igen, ez volt az ára annak, hogy lássuk Velencét. Hajnali ötkor keltünk, hogy hétre Porecbe érjünk, és még feljussunk a katamaránra, amely egészen Velencéig visz minket. A sok ellenőrzés és útlevélvizsgálat után végre elindulhattunk. A hajó 330 személyes, és mindez három szinten. Hatalmas teraszok, kulturált mosdók, bár, étterem, kényelem. Egy nagyon aranyos idegenvezetőnk volt, Sasha. Félig magyar, félig szlovák. Ismertetőjele egy hatalmas teknősbékás esernyő volt. Szinte rohamléptekben száguldottunk végig Velencén, miközben erősen koncentráltunk Sashára. Miután végigdarálta a tudnivalókat, adott pár órát mindenkinek a nézelődésre. Újból elindultunk a hajtótól, és ismét megettük az utat, de már szép lassan, fotózgatva, nézelődve, fagyizva, vásárolva, magyarosan.
A Szent Marc tér hemzsegett a turistáktól...alig lehetett megmozdulni. Sajnos nem tudtunk olyan képet csinálni, ahol csak az épület látszik, itt-ott útban voltak a fejek. A téren található egy 24 beosztású, hatalmas óra. Ez két olasz szakember remekműve, akik miután kész lettek a munkával, kiszúrták a szemüket, azért, hogy ne tudjanak többet ilyen szépet alkotni.
A Murano üveggyár bemutatótermében is jártunk, ahol készítettek nekünk egy lovacskát.
A gondolák vezetői jókedvükben daloltak, flörtöltek a nőkkel, parádéztak, hogy szórakoztassák a népeket! Már sokszor hallottam, hogy az olasz fagyinak nincs párja...hát igen, mennyei!!! A választék nagyon széleskörű, és az a legjobb, hogy nem hagyományos gombócot adnak, hanem egy jó nagy spatulával szednek egy hatalmas adagot a finom, édes tölcsérbe, amelyet nagyon jutányos áron kínálnak.
Az olcsó fagyival ellentétben a pisilés nagyon drága. Két euróért egy undorító, lepukkant mosdóban végezhettük a dolgunkat...
Ha Velence, akkor Velencei Karnevál! Rengeteg maszkot és jelmezt lehet itt kapni. Minden méretben, minden színben és mindenféle áron. Mi vettünk egy kb. 10 centis gipszszobrot, amelyet csillogó festék díszít.
Velence számomra egy álom volt. Tarka, virág- és fagylaltillatú, mesés álom. Szerelmes vagyok a zsalugáteres házakba, a régi utcákba, a színekbe, a fényekbe, a sikátorokba, az olaszokba...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése